A Betegápoló Irgalmasrend Magyarországon
Istenes Szent János örökségének jegyében a Betegápoló Irgalmasrend világszerte kórházakat és szociális intézményeket működtet, így Magyarországon is.
Magyarországon az intézményesített gyógyítás úttörői az irgalmasrendi szerzetesek voltak még a tizenhetedik században. A Betegápoló Irgalmasrendet Istenes Szent János szellemében alapították Spanyolországban, 1571-ben, Magyarországon már 1650-ben megalakult az első kórháza Szepesváralján, 365 esztendővel ezelőtt. Néhány évtized múlva a történelmi Magyarország területén nyolc rendházban és ispotályban tevékenykedtek az irgalmasok, a trianoni békediktátumot megelőzően összesen 13 kórházat működtettek. A kórházakat 1950-ben államosították, az irgalmas szellemiségű gyógyítás 1990-ben kezdődhetett újra hazánkban. A „minőség, spiritualitás, elfogadás, felelősség és hospitalitás”, azaz az Irgalmasrend küldetésének alapértékeivel összhangban működnek a rend magyarországi kórházai ma is Kozma Imre atya, a rend magyarországi vezetője, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke vezetésével. Kozma Imre atya a szeretetszolgálat bölcsőjeként számon tartott zugligeti egyházközösség felvirágoztatása után, 1996-ban döntött úgy, hogy maradék életét irgalmasrendi szerzetesként a szegény betegek szolgálatának, az irgalmas szellemiség és gyógyítás újjáélesztésének szenteli. „A máltai szolgálat során szerzett tapasztalatok döbbentettek rá, hogy egyre többen vannak a szegények és hogy mennyivel betegebbek ők, mint azok, akik jobb körülmények között élnek. Ez a felismerés fordította figyelmemet a Betegápoló Irgalmasrend felé, s azért léptem be a rendbe, hogy még többet tehessek értük”- mondta Kozma Imre atya. Az irgalmasrendi kórházak azt a keresztény gyógyító-kultúrát szeretnék megőrizni, amire ugyanakkora szüksége van az emberiségnek ma, mint ötszáz évvel ezelőtt, a rend alapításakor.
„Sokszor nehéz szembesülni azzal, amit az ember tapasztal, nehéz küzdeni a hiányokkal, de éppen elég hivatkozásom van arra nézve, hogy kimondjam: nincs reménytelen helyzet. A magyar egészségügyi ellátás sem reménytelen, mert a kórházakban, és egyéb gyógyító intézményekben orvosok, nővérek, és más szakemberek létben tartják. Nem szeretem azt a szót, „egészségügy”. Számomra ez „nem ügy”, hanem sokkal inkább szolgálat. A gyógyító munka szolgálat. Akikről beszélek, azok a gyógyító szolgálat jegyében tevékenykednek. Nekik köszönhetjük, hogy működik a rendszer. Büszkévé tesz az is, hogy a szervezett gyógyító szolgálat kialakítása magyar földön az irgalmasrendi szerzeteseknek köszönhető. Az irgalmasrendi tesvérek, Buda visszafoglalásakor, 1686-ban jelentek meg Pest-Budán. A sebesültek gyógyításával, ápolásával foglalkoztak. Itt is maradtak, Pesten letelepedtek. A rend első kórháza ugyanakkor nem itt, hanem Szepesváralján épült fel 1650-ben. Majd egymásután épültek a szerzetesházak és kórházak. Először Pozsonyban, ezt követően az összes jelentősebb városban. Hazánkban az elmebetegek gondozását is az Irgalmasrend kezdte el” – emlékeztetett Kozma Imre atya.
A rendi jelmondat jegyében - „Kapunk tárva, a szívünk még inkább” - a Budai Irgalmasrendi Kórház a Pécsi Irgalmasrendi Kórház és a Váci Irgalmasrendi Kórház fogadja a betegeket. „Van e nagyobb lehetősége a szegénynek, a betegnek az irgalmasok ajándékánál, akik Istenes Szent János példájára irgalmas szeretettel szolgálnak. Szeretettel, amely kiszolgáltatja magát, irgalommal, amely védettséget is garantál?”- fogalmazott Kozma Imre atya.
A Betegápoló Irgalmasrend kórházai, mint közfeladatot ellátó intézmények az egészségpénztárral kötött szerződés értelmében az elvégzett munkáért kapják a pénzt, állami támogatást azonban sohasem kaptak. A magyar kórházfinanszírozás sajátossága, hogy a gyógyító tevékenység során elavuló berendezések és épületek pótlását a kórház tulajdonosára hagyja, erre a befizetett járulékokból fedezetet nem nyújt. Míg a legtöbb magyarországi kórház állami tulajdonban működik, így ezt a forrást közpénzből biztosítják, addig a rendi kórházak esetében ennek előteremtése a működtető Betegápoló Irgalmasrend feladata. A Rend – a nagylelkű támogatóknak és az adományozóknak hála - a közelmúltban számos olyan fejlesztést hajthatott végre, amelyek hozzájárultak a kórházak által nyújtott szolgáltatások javulásához.
„Meggyőződésem, hogy a gyógyító kultúrában az irgalmasrendi szellemiségre szükség van. Az irgalmas karizma, a hospitalitás lényege, hogy a beteg várt és szeretettel látott vendég a gyógyító intézményben. Addig, amíg a jó Isten akarja, szeretném előmozdítani a Betegápoló Irgalmasrend részvételét az átalakulásban lévő magyar gyógyító rendszerben, sőt eleinkhez méltóan rendünk karizmáját (hospitalitas) megjeleníteni a gyógyító kultúrában” – emelte ki Kozma Imre atya.